Rólunk
Jónás Sándor Ajak község falusi kovácsmesterét 1923-ban a Járási Tüzrendészeti Felügyelőség megbízásából megkereste Máca Endre kisvárdai lakos, akkori tüzrendészeti felügyelő, hogy alapítsa meg az Önkéntes Tűzoltó Testületet. Az akkori település előljárói nem támogatták az ötletet. A Magyar Királyi Belügyminisztérium, miniszteri tanácsosa, 16073/926 szám alatt, 1926. június 30.-án felhatalmazza az egyesített Szabolcs-Ung vármegye alispánját, a láttamozott alapszabály és jegyzőkönyvek elfogadására, és hivatalos okiratok levéltárba helyezésére.
1928 márciusában kapott az egyesület egy Mátrai és Társa gyártmányu kocsifecskendőt, amivel a müködésük kissé könnyebbé vált. Egy 800 literes szesztartály képezte a lajtot, amivel olykor versenyekre is eljártak. Kezdetben Kisvárdáról jártak ki oktatni a tűzoltókat, majd a legelsőnek oktatottak kezdték el a fiatalabbakat oktatni.
A "felszabadulásig" elég nehezen ment az egyesület előre, de ezután már könnyebb dolga volt. Az akkori vezetés létrehozta a községfejlesztési hozzájárulást, igy lehetőség nyílt arra, hogy a Községi Tanács VB segítse a testületet. Ruhát kapot minden tűzoltó, a felszerelések szépen rendbe lettek szedve, karba lettek tartva, és egyre több rendezvényen részt vettek. A "felszabadulás" előtti idkőkben 7 öltöny ruhával rendelkezett az egyesület, utána pedig további 17 ruhát kaptak. A ruhák között volt olyan amit a Járási Tüzrendészeti Felügyelőség adott, és volt olyan amit a Községi Tanács a Községfejlesztésből vett. Ekkor már 35 fős létszámmal müködött az egyesület. Ekkoriban hangosbemondón keresztül tájékoztta a lakosságot a tűzmegelőzési feladatokról, és propaganda szöveg is sokszor elhangzott.
A 60-as években az akkori parancsnok Gubik József, elindította az iskolásokból szerveződött uttörő tűzoltókat, akiknek az oktatását ő maga illetve szaktanárok végezték. Ekkor már működött tűzrendész bizottság, és ugynevezett utcafelelősöket neveztek ki. Tavasszal és ősszel különösen az állami épületeket felülvizsgálták, és cséplési időszakban ellenőrzéseket tartottak. A 80-as évek elején 31 fővel rendelkezett a testület, a müködéshez a tárgyi felszerelések is biztosítottak voltak. Ekkor a testület együtt müködött a rétközberencsiekkel. Mindkét településen voltak saját eszközök, de ha segítségre volt szükség egymást mindig megtalálták. A felszerelés Ajakon akkoriban egy 800 l/perces kismotorfecskendő, 1 kocsifecskendő, és 1 vizes lajt volt. A felszerelések és a szertár állapota megfelelő volt, és karba volt tartva. Ekkor az egyesületet az ajaki és a pátrohai termelőszövetkezet is támogatta.
A 80-as évek végén kezdett az egyesület szervezettsége széthullani, a tanfolyamokat, továbbkébzéseket egyre ritkábban, a közgyüléseket, vezetőségi üléseket egyre hiányosabban tartották meg. Az akkori politikai helyzet is egyre kilátástalanabb lett. A parancsnok ekkor Dobrai Balázs volt. 90-es évek elején az összehívott közgyülések a tagok távolmaradása miatt elmaradt. Ekkor már az egyesület tagjai zömében az akkori GAMESZ dolgozóiból tevődött ki. Éves munkatervvel nem rendelkeztek, propaganda feladatokat nem végeztek. A Termelőszövetkezet területére Tűzoltási Tervet készítettek.
Az egyesületről utolsó feljegyzésben az állt, hogy 96-évben a tagjainak létszáma 9 fő volt, és zömében a polgármesteri hivatal közhasznu munkásaiból állt. Jelenlegi formában 2008. november 5.-én alakult Ajaki Tűzoltó Egyesület elődjének tartja az Ajaki Önkéntes Tűzoltó Testületet, amely 1923-ban alakult. Céljaival, feladataival egyetért, és törekszik az elődök munkásságát továbbvinni, ezzel is biztosítva a település tüzvédelmét.
Az Ajaki Tűzoltó Egyesület parancsnokai:
Jónás Sándor 1923-1926
Horváth Kálmán 1926-1946
Gubik József 1946-1984
Rubóczki László 1984-1988
Dobrai Balázs 1988-1996
Rubóczki Zoltán 2008-
